Zen történetek – Párbeszéd

Mai zen történetünk nagyon rövid, de érdekes, pedig csak a párbeszédről szól.

Párbeszéd

A zen-mesterek arra oktatják tanítványaikat, hogy mindig bölcsen fejezzék ki magukat.

Mi vajon mindig tudjuk, hogy mit mondjunk és mit kérdezzünk?

Volt két zen iskola, mindegyikhez tartozott egy fiatal gyermek. Egyik reggel a két gyermek összetalálkozott az utcán.

- Hová mész? - kérdezte az egyik.

- Amerre a lábam visz - felelte a másik.

  

Az első gyermek erre nem tudott mit mondani, ezért felkereste a mesterét, és elmondta, mi történt.

- Ha legközelebb találkoztok, és ezt mondja az a fiú - mondta a mester -, kérdezd meg tőle, hová menne, ha nem lenne lába.

Másnap a két fiú ismét összetalálkozott.

- Hová mész? - kérdezte az első.

- Amerre a szél fúj.

Az első gyermek erre nem tudott mit mondani, ezért felkereste a mesterét, és ismét elmondta, mi történt.

- Ha legközelebb találkoztok, és ezt mondja az a fiú - felelte a mester -, kérdezd meg tőle, hová menne, ha nem fújna a szél.

Harmadnap ismét összetalálkoztak a fiúk.

- Hová mész? - kérdezte az első.

- A piacra, zöldségért.

Az első gyermek hallgatott, és ismét felkereste a mesterét, megint elmondta mi történt. A mester ekkor rákiáltott:

- Ej, ostoba! Sosem fogod megérteni a Zent!

Zen szellem, az örök kezdők szelleme ELSŐ RÉSZ – AZ IRÁNYÍTÁS (Shogaku Shunryu – Sunrjú - Suzuki)

Az irányításról szóló fejezet így kezdődik:

"Adj juhodnak vagy tehenednek nagy, tágas rétet, hogy irányítani lehessen."

Milyen szép gondolat, és ráadásul mennyire igaz is.

Suzuki nagyon érdekes dolgokat ír könyvében a japán festészetről.

A hagyományos japán festészet szerinte formális és élettelen lett, ezért fejlődött ki a modern művészet. A régi mesterek művészi összevisszaságban vetették papírra a pontokat, amiben az okozza a nehézséget, hogy valamilyen rendbe a pontok csak összerendeződnek.

Próbáljátok ki (ő is ezt javasolja) és meglátjátok, bárhogy is koncentráltok az összevisszaság fenntartására, nem fog menni. Az hiszitek, hogy irányítani tudjátok, hogy összevissza legyenek a pontok, de tévedtek. 

A pontok összerendeződnek!

Hogy függhet ez össze az emberek irányításával?

Shogaku Shunryu Suzuki

Mint azt már említettük a 20. század egyik legnagyobb ZEN alakja Shunryu Suzuki, akinek egyetlen könyve nagyon érdekes olvasmány a ZEN iránt kicsit is érdeklődők számára. Mielőtt a könyvről (és –ből) írnánk ismerkedjünk meg Shunryu Suzuki életével.

Zen Mountain Center

A 20. században a zen egyik jelentős alakja Shunryu Suzuki, aki Amerikában létrehozta az első nyugati Soto zen kolostort, a Zen Mountain Center-t.

Egyetlen könyvet írt Zen szellem, az örök kezdők szelleme címmel, melynek érdekessége, hogy egyáltalán nem szerepel a szövegben a satori (szatori), és a kensho (kenzó) kifejezés, amiről a mester úgy nyilatkozott, hogy „nem arról van szó, hogy a satori nem fontos, hanem csak arról, hogy ez nem az a része a zennek, amit hangsúlyozni kellene."

Shunryu Suzuki könyve nagyon érdekes és mindenképp írunk majd róla, illetve idézünk belőle, de most a legalább olyan izgalmas és látványos Tassajara Zen Mountain Center-ről a Soto zen kolostorról lesz szó.

A ZEN koan

A ZEN buddhizmus iránt kicsit is érdeklődők számára a „koan” szó ismerősen cseng, de vajon mindenki ismeri a jelentését?
Eredetileg egy kínai szóból a „nyilvános közleményt” jelentő kungan-ból származik, de a zenben szellemi feladatot jelent.
A koan a zenben lehet egy idézet egy szútrából, szabályból, egy zen-béli megtapasztalás leírása, vagy epizód a mester életéből, és még sok más is.
Minden koan azt a célt szolgálja, hogy a tanítványt egy magasabb igazságra figyelmeztesse.

Most még ne hagyja abba az olvasást még akkor sem, ha úgy érzi

A Ryoanji (Békés Sárkány) Templom ZEN sziklakertje

Bár a nyár kicsit várat magára, nézzünk ki a kertbe. Láttatok már igazi ZEN kertet? Mitől különleges a japán kert?
Mindenkinek más elvárásai vannak egy kerttel kapcsolatban, de az mindenkinek fontos, hogy pihenni, kikapcsolódni lehessen a szabadban. Amikor kertre gondolunk, virágok, fák, bokrok, csobogók és a gyep jut eszünkbe. Gyönyörűséges pillanatokat, vagy akár órákat élhetünk meg egy ilyen kertben, mégis időnként jó lenne valami más, valami egyszerűbb környezetben átadni magunkat a pihenésnek, a gondolkodásnak, a relaxációnak, már csak azért is, mert a csobogó víz, a színes virágok, az illatok elvonják a figyelmet attól, ami a legfontosabb, ami nem más, mint önmagunk.