A ZEN koan

A ZEN buddhizmus iránt kicsit is érdeklődők számára a „koan” szó ismerősen cseng, de vajon mindenki ismeri a jelentését?
Eredetileg egy kínai szóból a „nyilvános közleményt” jelentő kungan-ból származik, de a zenben szellemi feladatot jelent.
A koan a zenben lehet egy idézet egy szútrából, szabályból, egy zen-béli megtapasztalás leírása, vagy epizód a mester életéből, és még sok más is.
Minden koan azt a célt szolgálja, hogy a tanítványt egy magasabb igazságra figyelmeztesse.

Most még ne hagyja abba az olvasást még akkor sem, ha úgy érzi

ez a téma nem annyira érdekes az ön számára. Nézzünk meg együtt egy nagyon egyszerű koant!

Fél kézzel nem lehet tapsolni, 

akkor mégis hogyan szól egyetlen tenyér? 

- így szól az egyik koan.

Harding: A világ vallásai című könyvében részletesen körbejárja ezt a témát is, ennek alapján nézzük miről is szólnak a koanok, mi is a koan pontosan?

Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű. Mondhatjuk azt, hogy a koan egy fejtörő, melynek megoldása nem egyszerű, de ha sikerül, akkor a tanítvány eljutott a megvilágosodáshoz. Minden koan kissé, vagy éppen nagyon is őrült. Nem hasonlítható egy intellektuális kérdéshez, aminek egzakt megoldása van. A koannak az a célja, hogy összezavarjon, összezavarja az értelmet, rávegye az embert a lassításra, sőt a megállásra. Nyugalomra intse nyughatatlan elménket. Talán csúnyán hangzik, de éppen azt a célt szolgálja, hogy aláaknázza a gondolkodást.

 Sokszor előfordul, hogy első (vagy akár sokadik) olvasásra nem érthető számunkra egy-egy koan. Nem kell ezen meglepődni, az esetek nagy részében a tanítványok számára sem érthető. Ahogy nekünk nem jelent sokat egy koan, úgy a tanítványoknak sem, bár inkább az a probléma, hogy túl sokat is jelent, pedig nem a jelentés a lényeg, hanem a látás!

Akkor fogja a tanítvány meglátni a lényeget, akkor fog megvilágosulni, amikor már belefáradt a gondolkodásba, teljesen kimerült nem csak szellemileg, hanem fizikailag is. Amikor ez bekövetkezik határtalan öröm tölti el, nevetve rohan mesteréhez, aki mosolyogva veszi tudomásul, hogy végre látja a tanítvány, amit látnia kell. A tanítvány nem is érti, hogy nem látta ezt sokkal előbb, mire a mester rávilágít arra a tényre, hogy azért nem, mert túl nyilvánvaló, nehéz észrevenni.

Ön kedves Olvasónk nem tanítvány, mégis érdemes elgondolkodni a mesterek idevágó véleményén.

„Az emberek ki nem állhatják az egyszerűséget. Azt szeretik, ha a dolgok nehezek és bonyolultak.”

Most akár vége is lehetne írásunknak, de ha azt gondolják, hogy na jó, akkor ezt „értem”, nézzük meg, mit gondol a megvilágosodásról a ZEN buddhizmus jelenlegi legnépszerűbb iskolája? (szótó (soto) iskola) Szerintük nem a koanok a lényegesek, mert a megvilágosodás már amúgy is igaz természetünk. A tanítványt arra buzdítja, hogy már a kezdetektől élvezze ezt a természetet. Ezért preferálja a zazent más néven ülő meditációt.

Azt hirdeti, gyakorolni és megszilárdítani az ember jelenvaló megvilágosodását. 

Most vagy soha!

Egy idézettel zárjuk gondolatainkat:

„Valamikor egy zen mester azt mondta:

– Gondold el a nem gondolkodást!

 A szerzetes megkérdezte:

– Mit értesz az alatt, hogy elgondolni a nem gondolkodást?

– Azt, hogy túl vagy a gondolkodáson – felelte a zen mester.

 Amikor zazenben ülsz, ne gondolkodj! Ne használd a homloklebenyed! A homloklebenyed már veled együtt ül, tehát ne használd gondolkozásra. Ez nem azt jelenti, hogy pusztítsd el a gondolkodást, vagy hogy tartsd távol magad tőle. Egyszerűen csak légy nyugodt, és ne ártsd bele magad a gondolkodásba!”