Mi a Zazen?

A kérdés kézenfekvő, mert blogunk olvasóinak nagy többsége nem képzett mester, sőt alig-alig jártas a ZEN Buddhizmusban, viszont kisebb-nagyobb mértékben érdeklődik a ZEN filozófia, a ZEN életszemlélet iránt. Mindig hangsúlyozzuk, hogy írásainkban a legfőbb szempont a közérthetőség és az érdeklődés felkeltése, adott esetben elmélyítése.

Tehát mi a zazen? A zen pillére maga a gyakorlat, a zazen, melynek első és egyik legfontosabb eleme a testtartás. Felületesen szemlélve az ülést, könnyen megállapítható, hogy a mester, és a gyakorlaton résztvevők is un. lótuszülésben ülnek. Számunkra rendkívül fontos, hogy senki se érezze magát eleve kizárva a zazen gyakorlatból, így rögtön jelezzük, hogy azok számára is elvégezhető és élvezhető a zazen meditáció, akik valamely okból nem képesek lótuszülésben elhelyezkedni.

Harada Rōshi (Shodo Harada), aki a Sogen-ji kolostor főapátja gondolt azokra is, akiknek a lótuszülés nehézséget okoz, így egy olyan testhelyzetet is megmutat, amit bárki képes felvenni.

A lótuszülés így elmondva, vagy pláne megmutatva könnyűnek tűnik, hisz semmi mást nem kell tenni, mint a jobb lábfejet a bal, a bal lábfejet a jobb belsőcombra emelni, így az aktívabb, jobb végtag alulra kerül.

 

 

Akiknek ezt nehézségekbe ütközik megcsinálni, azok féloldalasan is ülhetnek.

A jobb, vagy bal lábfejet az ellentétes oldali combra kell helyezni, a másikat pedig magunk alá húzni. Ez az ülés is helyes!

 

Ami viszont mindkét módon végrehajtott lótuszülésben tilos, hogy a derék nem dőlhet hátra, és sem a derék, sem a hát nem görbülhet meg. Nagyon fontos az egyenes gerinc!
Ha sikerült elhelyezkednünk (lábunkat keresztbe tenni), a következő lépés, hogy a jobb kezünket tenyérrel felfelé fordítva a lábunkra tesszük, majd a bal kezünket is tenyérrel felfelé fordítva ráhelyezzük erre.

Hüvelykujjainkat könnyedén összeérintjük, ezzel egy kört formálunk meg.

 

 

Ez a kezdők számára sem nehéz, ami inkább a problémát okozza, az a testtartás megőrzése, de törekedni kell rá, hisz a zazen alapja a kör „megrajzolása”. Minél többet gyakoroljuk ezt a testtartást, annál könnyebben érjük majd meg ennek fontosságát, és értelmét.

A helyes testtartáshoz már csak az állunkat kell kissé behúzni.

Harada Rōshi azt mondja olyan érzés ez, mintha a fejünk búbjával kissé megemelnénk az eget.

Tartsuk vízszintesen vállainkat, így az orrunk és a köldökünk függőleges vonalban lesz.

Teljes természetességgel nézzünk előre kb. 1 méterre, és igyekezzünk nyitva tartanai szemeinket.

Előző „Chikung az ősi módszer” írásunkban szó volt a 3 féle csi-ről.

Most hasznát vesszük ennek a tudásnak, mert a zazen alapja, hogy ebben a testhelyzetben képesek vagyunk befogadni az ég csijének energiáját a fejünkön keresztül, és magunkba húzzuk a föld csijének energiáját lentről. A két energia az alhasban egyesül.

Most jutottunk el oda, hogy testünk a kívánt tartásban van, készen arra, hogy a megfelelő légzéssel elérjük tudatunk lecsendesítését, ami a zazen fő célja.

A folytatásban a légzésről mesélünk, és megmutatjuk a Harada Rōshi-vel készített filmet is.

Mint mindig, most is egy elgondolkodtató, réges-régi történettel zárunk.

"Egy nagyon gazdag ember azért akart építeni egy háromszintes épületet, hogy a legfelső emeleten, az összes szomszédjánál magasabban lakhasson. Mikor az ács hozzálátott a megrendelés teljesítéshez, természetesen az alsó szinttel kezdte a munkát. Mikor a gazdag ember ezt meglátta, nagyon mérges lett, és így szólt: “Azt mondtam, hogy egy magas épületet akarok, de nincs szükségem a földszintre, csak a harmadik emeletet szeretném. Miért pazarolnám el a pénzem az alsó szintre is?”