2014. június 23., hétfő

Zen szellem, az örök kezdők szelleme ELSŐ RÉSZ – A SZELLEM HULLÁMAI (Shogaku Shunryu – Sunrjú - Suzuki)



"Mivel az élet minden megnyilvánulását szívesen fogadjuk, hiszen mindez a nagy szellem kibontakozása, nem törekszünk rendkívüli örömökre. Ezért aztán rendíthetetlen a nyugalmunk."

Vannak-e hullámai a szellemnek, vannak-e hullámai a ti szellemeteknek?

Szögezzük le már itt az elején, hogy vannak.

A szellem hullámaival leginkább akkor találkozhatunk, amikor a zazent gyakoroljuk. Suzuki azt tanítja, hogy sose akarjuk leállítani gondolkodásunkat. Engedni kell, hadd jöjjenek a gondolatok, úgysem maradnak a fejünkben sokáig. Ahogy jön egy gondolat, úgy el is megy, és ha tudatosan arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a gondolkodást az egyetlen egyet jelent csupán, hogy zavarnak minket a saját gondolataink. Észre fogjuk venni, hogy ha nem foglalkozunk velük, szépen lassan lecsillapodik elménk, tökéletesen derűs és nyugodt lesz, tehát teljes nyugalomban érezzük magunkat.
Eleinte mindenki azt hiszi ezek a gondolatok valahonnan, leginkább kívülről törnek ránk, fészkelik be magukat elménkbe, pedig ez nem igaz!


Valójában ez a szellemünk hullámzása, és a gondolatok nem kívülről, hanem éppen belőlünk fakadnak.
A legjobb, ha tényleg nem foglalkozunk szellemünk hullámzásával, mert amint gondolataink lecsillapodnak, légzésünk is lelassul és átadhatjuk magunkat a zazen gyakorlásnak, ülésnek.
A mesterek, így Suzuki is azt tanította és írta le könyvében, hogy sokáig eltarthat, amíg mindenki megtalálja a gyakorlásban a saját derűjét és nyugalmát.
Érzések sokasága jön, sok gondolat és kép tűnik fel, de sosem szabad azt hinnünk, hogy ezek kívülről jönnek. 

Semmi sem jön kívülről, minden a saját szellemünkből fakad.

Érdekes, ahogy Suzuki rávilágít a víz és a hullám kapcsolatára.

Víz nélkül nincs hullám és hullám nélkül nincs víz.
A vízen mindig vannak hullámok, még akkor is, amikor azt hisszük tükörsima. Igaz, hogy mi simának látjuk, de nem az! A víz és a hullám összetartoznak, tulajdonképpen a víz és a hullám egy. Így együtt alkotnak egy egészet.

Szeretnünk, és elfogadnunk kell saját szellemünket, elménket, hagyni kell hullámzásait, és akkor eljuthatunk arra a pontra, amikor lelkünkben és testünkben teljesen megnyugodva gyakorolhatjuk a zazent.