Az ikebana művészete

Múltkori írásunk kicsit komolyra sikeredett így ma egy könnyed, de annál szebb témával foglalkozunk.

Általában mindenki szereti a virágokat, szívesen nevelget is virágot a kertben, vagy lakásban, és sokszor vásárolunk vágott virágot szeretteinknek, vagy akár saját magunknak.

Amikor egy csokorra gondolunk az jut eszünkbe, hogy szép, színes és minél több virág van benne, annál szebb.

Valóban nagyon szépek a hatalmas virágcsokrok, de most fordítsuk figyelmünket az ikebana művészetére, ami ellentétben a nyugati kultúrákban megszokott csokroktól, sokszor alig tartalmaz virágot és mégis szép.

A virágrendezés művészete

Ji Csing – A változás Könyve

A Ji Csing egy ősi kínai könyv, aminek eredete homályos, mai formájában Ven király és a fia Csu (Csou) herceg jegyzett le. Abban az időben és talán még ma is, hittek abban a kínaiak hogy az életet irányító magasabb erők felismerhetőek, így a jövő megismerhető, tehát az életben a sorsfordító pillanatokban érdemes ezekre figyelemmel lenni.

A Változás Könyve nem használati utasítás,

viszont a döntésekben segítséget nyújt.

Szimbólumok segítségével magyarázza el, hogyan történnek a dolgok a világban és az emberben.

A könyv címében is már benne van, hogy minden, tehát a világ folyamatosan változik és miután nem

Jin és Jang

Mindenki ismeri, mindenki látott már Jin-Jang ábrát és sokaknak a Feng Sui jut róla eszébe. Mi most az ősidőkről, kialakulásáról és a jelentéséről írunk néhány gondolatot.
i.e. 1250 körül jelent meg a yin és a jang először a „Változások könyvében”. (erről is fogunk írni hamarosan)
A jin jelentése a hegy árnyékos oldala, míg

Zen és a művészetek

Előző írásunkban a Zen körről meséltünk, ma pedig néhány szót szólunk a művészetekről és a Zen kapcsolatáról.
A Zen lényege a felébredés (satori) és a művészetek is ezt segítik, szolgálják. A sok módszer közül, ami arra szolgál, hogy „felébredjünk”, a Zen művészet az egyik. A művészet egy gyűjtőfogalom, amibe beletartozik a festészet, szobrászat, virágkötészet, kertművészet, költészet, mesélés, stb.
A Zen művészetben nem a célt kell keresnünk és nem kell feltétlenül műalkotásoknak tekinteni, hanem inkább a mindennapi élet transzcendens (fel nem fogható, természetfeletti) kifejezéseként kell gondolni rá.

A Zen művészetben a technikai készségek nem annyira fontosak.

Például egy „Zen-festő figyelmen kívül hagyja az esztétikai és formai nézeteket, ehelyett inkább a folyamatosan áramló teremtő erő mélyére akar hatolni.”

Mielőtt teljesen elmennénk a nehezen olvasható és túl misztikus világba, álljon itt egy ismert történet, egy festőről, akitől egy bambuszliget megfestését kérték, ami könnyebbé teszi a Zen művészetek megértését.
Ebben az időben a szumie, a fekete-fehér tusfestészet élte fénykorát.

„A festő megfestette a bambuszerdőt, de nem fekete tussal, ahogy azt addig szokták, hanem pirossal.
A megrendelő főúr haragosan támadt a festőre, amikor meglátta a festményt:
- Hogy festhetted pirosra a bambuszt? Ki látott már piros bambuszerdőt?
- Nézd uram! Gondold meg! - válaszolta a festő. - Ki látott már fekete bambuszerdőt?"