Advent idején úgy gondoltuk egy könnyedebb témával
foglalkozunk és ez a lakberendezéshez kapcsolódik, amiről már írtunk (itt olvasható), de most kifejezetten a fürdőszoba a fő téma.
Bármikor szóba kerül a zen stílus, mindig az egyszerűség, a
kifinomultság, a természethez és az emberhez való közeliség kell, hogy eszünkbe
jusson.
Ami zen lakberendezés az biztosan minimál stílus, és amikor
minimál stílussal berendezett házakat, helyiségeket látunk érdemes
elgondolkodni, vajon hol lelhető fel a zen. Manapság egyre jobban terjed ez az
irányzat, mert mindenki a pihenésre, a kikapcsolódásra vágyik otthonában, és a
zen pontosan ezt teremti meg számukra.
Az átláthatóság és a funkcionalitás mentén, lehetőségeinkhez
mérten fürdőszobánk alaprajza is legyen egyszerű, és válasszunk ki egy fontos,
mondjuk úgy fókuszpontot, amit kiemelünk a háttérrel, vagy valami más
kiegészítővel.
A zen, a maga természet közeliségével milyen más színeket
használhatna, mint a természetben is megtalálható színek?
A zöld, a barna, a
bézs, a homokszínek, a szürke és a fekete és ezek minden árnyalata. Ezek a
színek
nyugalmat, kiegyensúlyozottságot sugároznak, így a pihenés, a teljes
ellazulás biztosított. A színek mellett fontosak az anyagok is, amiket a
fürdőszobánkba beépítünk. Itt is a természethez közeli anyagokat részesítjük
előnybe. Fa, kő és fém jöhet szóba, de igyekezzünk, hogy egyik se legyen túl
hangsúlyos, próbáljuk megtartani a megfelelő arányokat.
Nagyon szép és hatásos ötlet, hogy legyen a fürdőszobán
hatalmas ablak és a kádat az ablak alá helyezzük el, de sok lakásban ez
kivitelezhetetlen, így marad az a megoldás, hogy tegyünk egy szép virágot,
mondjuk orchideát a fürdőszobába, ami becsempészi a természetet, és kellemes,
jó közérzetet biztosít.
A fürdőszoba az a hely, ahol ellazulhatunk, élvezhetjük a finom
meleg víz, frissítő, ellazító, de ugyanakkor pihentető hatását.
Persze ez
igazán csak egy kád vízben történhet meg, de sokan esküsznek a tusolásra. Mai
rohanó világunkban egy frissítő zuhany tényleg jó, de ha élvezni akarjuk az
illatos hab és a meleg víz jótékony hatását, esetleg megfűszerezve néhány
mécsessel, akkor mindenképp el kell merülnünk egy kád forró vízben.
A zen stílus és életszemlélet nem összeegyeztethető a kis
limlomokkal, kacatokkal, kütyükkel, ezért bár nagy a kísértés, hogy a fürdőszobánkban
legyenek ezek kis kosarakban, vagy egyszerűen a polcokon, tüntessük el őket
például úgy, hogy dobozba rakjuk. Meg fogunk lepődni, mert sokkal jobban
érezzük majd magunkat, a tér is megnő körülöttünk, ráadásul teret is engedünk a
zen életérzésnek, ami nem más, mint megélni mindent úgy, akkor, és ott, ahol
épp vagyunk.
Első lépésként javasoljuk, hogy látogassanak el Noszvajra az
Oxigén Hotel**** és Zen Spa-ba, ahol ízelítőt kaphatnak a zen hangulatából.
Mai mesénk nem kapcsolódik a fürdőszobához, viszont nagyon
érdekes.
A szállás ára
Bármelyik vándor
szerzetes ott maradhatott egy zen templomban, feltéve, hogy sikerült legyőznie
a helybélieket, egy buddhista kérdésről folytatott vitában. Ha viszont őt
győzték le, akkor tovább kellett mennie.
Két testvér lakott
együtt egy templomban, Japán északi részén. Az idősebb szerzetes tanult ember
volt, félszemű öccse viszont ostoba.
Egyszer egy
vándorszerzetes érkezett hozzájuk, és a megfelelő módon vitára hívta őket a
Magasztos tanításról. Aznap az idősebb testvér fáradt volt a sok tanulástól, és
szólt öccsének, vegye át a helyét.
- Menj, és kösd
ki, hogy a vitának némán kell lefolynia - tanácsolta.
Így aztán a fiatal
szerzetes és az idegen beléptek a szentélybe, és leültek.
Nem sokkal később
a vándor felállt, és bement az idősebb testvérhez.
- Remek fickó az
öcséd, legyőzött engem.
- Meséld el a
vitátokat - kérte.
Nos - kezdte az
utazó -, először fölemeltem az egyik ujjamat, a megvilágosodott Buddhára
utalva. Ekkor ő két ujját tartotta fel, ezzel jelképezve Buddhát és tanítását.
Én három ujjamat emeletem fel, Buddhát, a Tant és egyetértésben élő követőit
szimbolizálva. Ekkor az öklét kezdte rázni felém, jelezve, hogy mindhárom
egyetlen realizációból származik. Ezzel legyőzött, s így nincs jogom itt
maradni.
A vándorszerzetes
hamarosan távozott.
- Hol az a fickó?
- rontott be bátyjához a fiatalabb testvér.
- Hallom győztél a
vitában.
- Dehogy győztem,
épp most akarom elpáholni.
- Mond el nekem,
miről vitáztatok - kérte a bátyja.
- Na, rögtön ahogy
meglátott, megsértett engem, mivel fölemelte egyik ujját, arra célozva, hogy
csak egy szemem van. Mivel idegen volt, gondoltam, udvarias leszek vele, s két
ujjamat fölemelve gratuláltam hozzá, hogy neki viszont kettő van. Akkor ez a
faragatlan tuskó három ujját emelte fel, mutatva, hogy kettőnknek csupán három
szemünk van. Erre feldühödtem és meg akartam ütni, mire kiszaladt. Így ért
véget a vitánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése