2013. június 13., csütörtök

ZEN Garden Noszvajon az Oxigén Hotel**** ZEN Spa-ban


Előzőleg a Ryoanji (Békés Sárkány) Templom ZEN sziklakertjéről írtunk (és folytatás is lesz), most nézzünk kicsit körül Noszvajon az Oxigén Hotel **** Zen Spa kertjében, amiről sokan egészen addig, míg meg nem ismerik, nem is gondolják, hogy valódi japán kert.
Már önmagában a látvány is lenyűgöző, bár a kertnek nem ez a legfontosabb célja,
hanem a végtelen nyugalom megteremtése, egy olyan meditációs hely létrehozása, ahol a Zen-nek megfelelően mindenki képes csak és kizárólag önmagával foglalkozni, szabad teret engedni a gondolatok végtelen szárnyalásának.


Járjuk körbe ezt a meglepően nagy területű japán kertet.
Már a szálloda wellness részlegéből gyönyörű kilátás tárul a parkra, amely békét, nyugalmat sugároz, hozzájárulva ezzel a testi-lelki harmónia megteremtéséhez.

 
Mikor először megpillantjuk, hamar feltűnik, hogy 3 részből áll.

Az első a „Shian Meditációs kert”, ami érdekes név, hiszen a „shian” japánul meditációt jelent, így ez is egy olyan duplázó szó, mint például az -internet hálózat-, azaz -hálózat hálózat-, viszont könnyen megjegyezhető.
Itt a kő az úr.
Ezt a japánok „lapály” (hira-szanszui) vagy „száraz táj” (kare-szanszui) néven emlegetik.
A különböző gereblyézéssel kialakított, és mindennap karbantartott alakzatok (egyenes és hullámos vonalak, körök) szimbolizálják a vizet. Könnyű felismerni, hogy egy hullámzó tavat látunk, benne egy szigettel.


Az európaiak számára kicsit szokatlan módon itt nem lehet sétálni, ezekre, a tavat imitáló kövekre tilos rálépni, de nem is sétálásra hív, hanem elmélyülésre.
A szálloda vendégei nem feltétlenül buddhisták, mégis a kert ezen részének látványa, megnyugvással tölti el őket, és szívesen foglalnak helyet a „part” szélén elhelyezett nyugágyakban, hogy némán szemlélődjenek.
Akár azt is mondhatjuk, hogy meditálnak és ezzel nem is járunk messze az igazságtól, mert ahhoz, hogy elmélyedjünk magunkban, elengedjük a problémákat, nem kell „rákészülni” és definiálni a meditációt. Elég csak leülni a kert partján és a csendben hagyni, hogy gondolataink, és érzelmeink szabadon elragadjanak bennünket ott és akkor!
A ZEN hívei mindig is azt hirdették, hogy a „Buddhaságot” itt és most kell megvalósítani, és nem a sokadik újjászületés után.
Ezzel persze szembementek a Buddhizmussal, és ezek a kertek is un. ellenkertek a tájkertészetben.

A második a „Sabi Nagare”, ami az Öregedés Folyama.
A vendégek első pillanatban talán nem is tudják megfogalmazni mit is jelképez, csak azt érzékelik, hogy valami elindul (ez a forrás, ami a születést szimbolizálja), majd egyre szélesebb lesz a kőfolyam (ez a gyerek, majd felnőttkor), végül beletorkollik a „medicációs kert” kőtavába, ami az öregkort, a megnyugvó, lelassuló életszakaszt jelképezi.
Érdemes egy hosszabb pillantást vetni erre a jelképre. Bármilyen életszakaszban is járjunk, tisztában vagyunk azzal, hogy az öregedés mindenképpen eljön. Nem kell azonban rosszul megélni, hiszen az élethez ugyanúgy hozzátartozik a születés, a fiatal-, és középkor, mint az öregedés és az öregség.
 
 
A harmadik, talán leglátványosabb elem a „Ryumon-no-taki”, amiről legközelebb mesélünk.
Most nem egy ZEN történettel zárjuk írásunkat, hanem a kerthez kapcsolódva egy japán mondással:
„A kert elengedhetetlen tartozék, és bármilyen kicsiny is, mindig elég nagy ahhoz – hogy rásüssön a Holdfény.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése